Johnny Manziel és a 22-es csapdája

AP_Johnny_Manziel_Browns_bc_140508_16x9_992A legjobb fiatal irányítókkal foglalkozó posztomban még 1/26-ra taksáltam a Browns QB választását, igaz nem hittem volna, hogy Manziel odáig csúszik. Ám a Barnák számításai bejöttek, Johnny Football-t nem vitte el senki. A clevelandi gárda kapva az alkalmon feltradelt, és az első kör 22. választásával kihúzta a fiatal irányítót. A zár kattant, Manziel a 22-es csapdájába esett!

A 22-es csapdája Joseph Heller, amerikai író szatirikus történelmi regénye. Maga a csapda egy olyan önmagába visszatérő logikai folyam, amelyből nem lehet győztesen kikerülni. De ne aggódjon senki, nem próbálok az eseményekbe belemagyarázni semmit. Csupán megpróbálok rávilágítani pár statisztikai érdekességre és összefüggésre.

2222

Az utolsó 3 első körös Browns QB pick.

Az utóbbi hét évben 3 irányítót draftolt a Browns az első kör 22. választásaként: Brady Quinn 2007-ben, Brandon Weeden 2012-ben és Johnny Manziel idén. Szegény Weedent kritizáltam már én is, más is eleget, úgyhogy őt most inkább hagyom, hadd élvezze a dallasi levegőt.  Ám Quinn új fiú.

Manzielhez hasonlóan Brady Quinn-t is sokan lehetséges 1/1-es tehetségnek tartották, minimum top10-es játékosnak: az első irányítónak, aki elkelhet a 2007-es drafton. Népszerű volt az az elképzelés is, miszerint a vele szimpatizáló Cleveland Browns majd legkésőbb a 3. húzásra elviszi. Persze nem így történt. Az Oakland Raiders első választottja az NFL történetének egyik legnagyobb bustja, JaMarcus Russel lett, míg 1/3-ra a Browns egy támadófalembert választott. Quinn csak csúszott és csúszott, minden kamera rászegeződött, mindenki róla beszélt, mígnem 22.-ként elvitték a Barnák.

Nem kellett a Dolphins-nak sem…

Manzielhez hasonlóan ő sem repesett az örömtől és ezért sok kritika érte. Bár én valószínűnek tartom, hogy mindkettőjük esetében, ennek inkább az önbecsülésükön esett csorba volt az oka, mintsem az, hogy a Brownshoz kerültek. Nem számít, így történt. Quinn előbb harmadik, majd második számú irányítója volt a csapatnak. Később, amikor kiverekedte a kezdő helyet, megsérült. Ez így ment egész brownsos karrierje alatt: soha nem tudta állandósítani a kezdő pozícióját. Végül megvált tőle a csapat egy 6. körös és egy kondíciós pickért cserébe. Quinn a Broncosnál sem találta meg a számításait, ahogy későbbi csapataiban sem. Jelenleg szabadügynök és egy sokadik számú irányítónál soha nem is lesz több.

De nem csak ennyiben merül ki a Manziel-Quinn párhuzam. Ha megnézzük az egyetemi statisztikákat, akkor mind Manziel, mind Quinn, de még Weeden is azonos számokat hozott. Utolsó évükben mindhárman egyaránt 37 TD-t szereztek. Ráadásul Weeden és Manziel egyaránt 13-13 labdaeladást jegyeztek. Habár, ebbe a statisztikába Quinn 7 INT-je belerondít, de semmi sem lehet tökéletes. Ám ezek korrekt, sőt nagyon jó számok egy irányítótól. A Weeden-féle offense az irányító utolsó évében a 3. legjobb volt passzolás terén és 9. összesítettben. Többek között, majdnem olyan eredményesek voltak, mint a Russel Wilson fémjelezte támadósor. Nem választott tehát rossz játékosokat a Browns, de tény, hogy valami nagyon nem stimmel náluk.

1999

1999 óta 21 irányító… ez nem lehet véletlen…

Nagyon nehéz jó QB-t találni, de ez már így abszurdum. Egy jó csapathoz elsősorban egy jó edző és irányító kell, de legalább annyira fontos egy jó tulajdonos és menedzsment. Az ilyen Jerry Jones és Jimmy Haslam-féle ownerek évekre tönkre tudnak vágni egy franchise-t, legyen ott bármilyen edző vagy játékosállomány. Lehet, hogy pénzügyileg nyereséges, lehet, hogy Jones a legjobb üzletember a ligában és igaz, hogy végső soron ez is, mint minden, csak a pénzről szól. De valahol kell, hogy az eredményesség és a profitorientáltság találkozzon, mert egyik a másik nélkül nem létezik, legalábbis sokáig nem tartható fent. Egy mezei szurkolót pedig kevésbé vigasztal, hogy mennyi pénz üti a tulajdonos markát egy 3-13-as szezon után.

Ha nincs stabilitás, egyensúly egy franchisenál, az kihat a teljesítményre és a játékosok mentalitására is. Nem véletlen, hogy Alex Mack inkább játszott volna a szakmai szempontból visszalépést jelentő Jaguarsban, mint a Brownsban. Pedig a pénz nem volt akadály.

johny

2+2 = 22! Véletlen?

Hogy Manziel hogyan fog tudni alkalmazkodni az állandóan változó – bár reményeim szerint lassan azért alakulgató – körülményekhez, az a jövő kérdése. Bízok benne, hogy Mike Pettine képes lesz megoldást találni a problémákra és stabilitást hozni a csapat életébe – még ha ez csak hiú ábrándnak tűnik most. Szerintem Manziel egy üde színfoltja lehetne a ligának és kár lenne, ha pocsékba menne az a tehetség és egyéniség, amit képvisel.